MeOut

Drive your life 2016

Görögország + Csereprogram + Erasmus+MeOut

2016. november 07. - MeOut

Hogy kezdődött egy óriási kaland? A MeOut fb-oldalán láttam meg a lehetőséget egy csereprogramra Görögországba. Last minute volt, mivel egy másik szervezet lemondta. Gyorsan jelentkeztem is pénteken, szombatra már ki is választottak, és a repülőjegyem is megvettem. Izgatottan vártam, egy hét múlva el is jött az utazás.

img_20161023_122108.jpg

Kilátás a repülőből a landolás előtt

Repülővel mentünk Thesszalonikibe, és már a gépről megpillantottuk a tengert, így nem volt kérdés, hogy mind kitörő örömmel szálltunk le. A reptéren várt ránk egy szervező, aki elkísért a buszhoz, majd útbaigazított a további buszokkal kapcsolatban, és egy Drive your life feliratú táblát is kaptunk. Ez sokat segített, ugyanis a Thessalonikiből induló busz vezetője is erről ismert fel minket, és „összegyűjtötte a csapatot az állomáson”, igaz akkor csak reméltük, hogy ő az emberünk, mivel nem tudott angolul. Azért sokat magyarázott nekünk, biztos segíteni akart, mindenesetre vicces helyzet volt.

img_20161024_131624.jpg

A falu

Spileoba, azaz projekt helyszínére érve már várt minket Eleni a görög szervező, aki végig nagyon aranyos volt velünk, és nagyon megszerettük a hét során. A többi résztvevő ország csapatával is találkoztunk, ők Ukrajnából és Grúziából jöttek. De igazán csak másnap ismerkedtünk meg velük. Volt rá alkalmunk, erről szólt az első nap. Ismerkedtünk, játszottunk, volt egy jó kincsvadászat program is, amikor a falut is alaposan bejártuk. A falu egyébként elég aprócska, de annál szebb. A hegyekben van, körülbelül 1000m magasan, csak egy kis kanyargós úton lehet feljutni, busz is alig jár. Cserébe nagyon nyugodt az élet, a helyiek igaz csak 90-en vannak, de majd’ száz évig élnek. Velünk mindig nagyon kedvesek és vendégszeretők voltak annak ellenére is, hogy nem beszéltünk közös nyelvet.

14883510_1147312472019718_1069270875427760923_o.jpg

Programok az iskolában

A falu központjában volt az iskola épülte, ahol a programjaink zajlottak. De nem a hagyományos iskolai programokat kell elképzelni, hanem kötetlen, szórakoztató, játékos beszélgetést, csapatmunkát az országok terén vegyes csapatokkal. Nem csoda tehát, hogy a kommunikáció és az együttműködés jellemezte a hetet. Az angoltudásunk is sokat fejlődött. Valamint részt vettünk egy elsősegély oktatáson is.
img_20161025_110358.jpg

Számos más programban is részünk volt, kirándultunk a Portitsa hídhoz is, ami a környék egyik nevezetessége, sétáltunk az erdő aljában, valamint legnagyobb programként elmentünk a Meteorákhoz is. A Meteorák előtt megnéztünk egy várost, Kalabakát, majd pedig utána is bejártunk egyet, Trikalát. Sőt, még egy múzeumban is jártunk, ahol megnéztük a legnagyobb mamut agyart, amit eddig találtak.
img_20161027_124054.jpg

Meteorák

Esténként is mindig volt szórakozás, mivel minden országnak volt egy saját estje. Mi kezdtünk a magyar esttel, és láthatóan mindenki nagyon élvezte. Ízlettek a vitt ételek, tetszett a zene, és az ország bemutatása is jól sikerült. Vittünk mindenféle sós magvakat, pirosaranyat, mangalica kolbászt, pálinkát, akácmézet, túró rudit, kekszeket, negró cukrot, és még sorolni lehetne. Aztán az este egy közös karaoke partiba csapott át. Úgy gondoltuk, magasra tettük a lécet, ám a többi csapat is elképesztően jó országbemutatást tartott, érdekes információkkal, nagyon finom ételekkel, jó játékokkal. A grúz esten kedvencem a xachapuri volt, egy sajtos lepény szerűség, amit az egyik lány ott helyben sütött. Annyira jó volt, hogy biztos itthon is ki fogom próbálni. Az ukránok speciális almás palacsintáját is érdemes lenne újra megkóstolni. Valamint ők a népviseletükben tartották az estet, ami szintén emelte az este színvonalát.
14563392_701156833379970_4038051048808411882_n.jpg

Életkép a magyar estről

A görög kultúrát nem egy este alatt mutatták be nekünk, hiszen minden perc a görög kultúra jegyében telt kint tartózkodásunk alatt. A szieszta, mint szokás úgy beépült a napirendünkbe, hogy itthon is javasolnám bevezetni. Miután megtudták, hogy nekünk teljesen más az életritmusunk, mint nekik, sokszor a vicc tárgy volt, hogy mi magyarok már alszunk este, mikor ők még vacsorához készülődnek a tavernába. Ilyen tavernás hagyományos görög étkezéseket többször is megtapasztaltunk, és hihetetlenül élveztük. Néha kaptunk olyan dolgokat ebédre, amin azóta is nevetünk, de mindent ki kell próbálni alapon a magyar csapat rendszeresen elpusztított mindent az asztalról. Nemcsak ételeket, és szokásokat, hanem a zenét is megismertük, amit a görögök hallgatnak. Továbbá nagy szerencsénk volt, mert az egyik nemzeti ünnepük is pont a projekt idejére esett, és így átéltük, hogy ők hogy ünnepelnek, és minket is bevontak a programba.
fb_img_1478119295480.jpg

Egy „taverna night” a sokból

A projekt végén nehéz szívvel búcsúztunk el az új ismerősöktől, barátoktól, de remélem, hogy fogunk még találkozni. Ez alatt az egy hét alatt mind sokat fejlődtünk, kiléptünk a komfort zónánkból, és új élményeket szereztünk, amiket sosem fogunk elfelejteni.

img_20161031_130851.jpg

Hazaindulás előtt még gyorsan bejártuk Thesszalonikit

 L. Zelma